Alapvető tudnivalók a zsírfogyasztásról

Az utóbbi kb. 30 évben az emberek egyre fontosabbnak tekintik az egészséges táplálkozást, különösképpen a zsírfogyasztás csökkentésére fektetnek nagy hangsúlyt. Egyre több ugyanis a mélyhűtött vagy félkész étel, de a vörös húsok és chipsek is tele vannak zsírral és kalóriával; és persze még számos hasonló ételt ide lehetne sorolni.

Azonban nem minden zsír veszélyes, sőt bizonyos zsírok különösen fontosak még fogyás idején is! De mire is kell odafigyelned a zsírfogyasztáskor, ha épp életmódváltásba fognál?

Kétféle zsír létezik: telített és telítetlen

Telített zsírok:

Azok az ételek, amelyek telített zsírban gazdagok, megnövelik a vér koleszterin szintjét, ezáltal fokozva a szív–és érrendszeri betegségek kialakulását; ezenkívül rákos megbetegedéseket okozó hatása is van.

A telített zsírok fogyasztásának hatására megnövekszik a vérben lévő káros koleszterin (LDL) mennyisége. A telített zsírsavaknak hatása van a trombózis kialakulására is, mivel a vérlemezkék sokkal gyakrabban tapadnak össze, így vérrögök alakulhatnak ki, amelyek a koleszterin lerakódásoktól már amúgy is beszűkült ereket teljesen elzárhatják.

A telített zsírsavakban gazdag ételek főleg állati eredetűek, mint például a disznózsír, vagy a vaj és szobahőmérsékleten kemény állagú zsírok. Ezenkívül megtalálhatod a vörös húsokban, tejtermékekben, különböző húskészítményekben. Növényi eredetű telített zsírsav lényegesen ritkábban fordul elő, de ilyen például a kókuszolaj vagy a pálmaolaj.

Ezek a zsírok csupán energiát adnak, de ezt leszámítva semmilyen hasznos tulajdonságuk nincsen! Többnyire a zsírpárnákat gyarapítják mindamellett, hogy a keringési rendszer egészségét rombolják.

Telítetlen zsírok:

Ezzel ellentétben a telítetlen zsír segít csökkenteni a telített zsír okozta káros hatásokat. A telítetlen zsírok segítenek leoldani az érfalakról a lerakódásokat, csökkentik a koleszterin-szintet, vagyis általában ellentétesen működnek a telített zsírok egészségkárosító hatásaival szemben. Segítik az anyagcserét is és a sejtfunkciókban is aktívan résztvesznek.

Elkülönítünk egyszeresen és többszörösen telítetlen zsírsavakat.

• Az egyszeresen telítetlen csoport fő forrásai közé tartozik az olívaolaj, a repceolaj, és az olajos magvak.
• A többszörösen telítetlen a legtöbb növényi-és halolajban, illetve az olajos húsú halak többségében található meg.

A telítetlen zsírok szobahőmérsékleten folyékony állagúak, a szervezetbe jutva viszont fokozzák a zsíranyagcserét, segítik az idegműködést, hozzájárulnak a hormontermeléshez.

A többszörösen telítetlen zsírsavakhoz tartozik az Omega-3 és Omega-6, amelyek a szervezet számára nélkülözhetetlenek. Mindkettő részt vesz a sejthártyák felépítésében, a szervezeten belüli zsírok szállításában; ezenkívül olyan hormonszerű hírvivő anyagok termelésében, amelyeknek többek között gyulladásszabályozó és vérzésgátló hatásuk van.

Az Omega-6 fő forrásai az olíva–és a napraforgóolaj. Az Omega-3 forrásai pedig a halak (lazac, makréla, szardínia), valamint a lenmag-, szója–és repceolaj, illetve a kemény héjú gyümölcsök.

Milyen arányban legyenek jelen a különböző zsírok?

Akiknek az étrendjében a telített és telítetlen zsírok kiegyensúlyozott arányban szerepelnek, azoknak kisebb az esélyük az érelmeszesedésre. Számos kutatást folytattak a zsírfelhasználással kapcsolatban, amelyek során az elfogyasztott mennyiséget is vizsgálták, melynek eredménye az volt, hogy még a magas zsírfogyasztás sem olyan káros, hogy ha az arányt megtartod a kétféle zsír között. Ám mégsem célszerű a zsírfogyasztást magasan tartani.

Mindenféle zsír káros a szervezetre, ha azt nagy mennyiségben fogyasztod, de az érelmeszesedés és a rák megelőzése érdekében a telítetlen zsírokat tartalmazó étrend a kedvezőbb. Fontos az Omega-3 és Omega-6 zsírsavak aránya is, amelyek ideális esetben 1:1-es mennyiségben jutnak a szervezetbe, ám a tanulmányok szerint Omega-6 zsírsavból a többszörösét visszük be az Omega-3 zsírsav bevitelnek! Így célszerű növelni az Omega-3 bevitelt akár halolaj kapszula, akár a halfogyasztás növelésével!